Apuleius • 3 nap
Hosszas betegség után tegnap elhunyt Kőnigh Péter, a nyolcvanas évek undergroundjának kultikus figurája.
A hírt Deák Bárdos Ágnes (Ági és a Fiúk, Kontroll Csoport) osztotta meg a Magyar alternatív zenék Facebook-csoportjában: „Tegnap este elveszítettük Kőnigh Petit is. Hű társa, Hexe volt vele hosszan elnyúló betegsége idején. R.I.P.”
Kőnighet a nyolcvanas évek egyik legtehetségesebb dalszerzőjeként tartották számon, sokat változó nevű és felállású zenekaraival (Kőnigh Péter és Cirkusza, Kőnigh Péter és a Ciklámen stb.) kilógott a legtöbb helyről. Ennek okairól 2014-ben így mesélt a Quartnak: „Teljesen öntörvényű punk-rockot játszottunk, és semmire nem hasonlítottunk. Már akkor is tíz-tizenkét perc hosszú számokat írtunk. De valójában az őspunkból jöttünk mi is, és erre büszke vagyok: megvan az egyik első koncertünk felvétele kazettán a Nagy Attila Kristóffal, és az őspunk volt. Az a korosztály vagyok én is, mint az Elhárítás, a Kretens, a CPG, és a többiek voltak. Mi direktben sose politizáltunk, de mindig volt olyan szövegünk, hogy „a házmester úr kemény farkú legény, ötvenes évek, feljelentgetések". Most meg inkább a szabadságról szólnak a szövegeim.”
Kőnigh a 70-es években vízilabda-edző édesapja, Kőnigh György révén eljutott Londonba is, aki hozta neki külföldről a legújabb lemezeket, és az angliai berobbanásával szinte párhuzamosan hallotta az új punkzenéket. Így jött az ötlet, hogy a nyolcvanas évek elején megalapítsa a Kőnigh Péter és Cirkuszát. Saját zenéjét blues-punknak és (az alanyi költészet mintájára) alanyi daloknak hívta. Egyszemélyes produkciójával (gitárral, szájharmonikával) fellépett az 1983-as Ki mit tud?-on, az Indián dallal pedig Tímár Péter Moziklip c. filmjében szerepelt, de nagylemeze nem készült végül. „Sok ígéret volt, meg sok átbaszás, úgyhogy végül nem lett. Kalóz verzióban fent vannak a neten itt-ott” – mondta erről a Quartnak.
„Kőnigh Péter a magyar új hullám nagy, melankolikus ellenállója volt. Legtöbb dala ilyen szerelmes-kiábrándult, de felemelő nyomasztás volt, direkt rendszerkritika nélkül is szigorú bírálója az életnek. Kőnigh a legenda szerint szerepelt a Ki mit tud?-ban is, egy ország fagyott meg egy pillanatra, amíg előadta műsorát. A Megáll az idő nihilista popzenei megfelelője, a nosztalgikus Coca-cola, jégrakéta, és a Moziklip filmben is hallható Indián dal ugyan kicsit kilógnak az életmű szenvelgő monotóniájából, mégis ezekkel a dalaival írta be magát Kőnigh a magyar poptörténelembe” – méltatta a Quart, amikor a Coca-cola, jégrakétát beválogatták a magyar új hullám 50 legjobb dala közé.
Játszott a cure-osabb, darkwave-esebb Baby Line-ban is, amivel felléptek a Fekete Lyuk megnyitóján, de a '90-es évek óta kevesebbet lehetett hallani róla, 15-20 évig nem volt stabil zenekara. Aztán jött a 2010-es években a nagymamájáról elnevezett iRMA!, amit régi gitáros barátjával, Borbély Péterrel alapított, és Kreutz László dobolt, Szabó Balázs pedig basszusgitározott benne. Varjú című dalukhoz a Lidérc és a Kézi-Chopin frontembere, a zenész-újságíró Legát Tibor készített klipet. „Az ösztönvilág, állatvilág nekem az egyik legfontosabb. Ez annyi, hogy együtt lélegezni az állatokkal. Szerintem ez az egyetlen út: fentről jön az üzenet és az érzelmi intelligencia” – mondta a dalról hat éve a Klubrádió műsorában.
Kőnigh zenéjét az alternatív zene fiatalabb generációja is értékelte, a Ciklámennel készített demói nagy hatással voltak a Galaxisok újhullámos lemezére, a Minket ne szeress!-re.
nyitókép: Legát Tibor
